Blog az életről, az egészségről és a mindennapokról cukorbeteg köntösben. :-)

2013. július 29., hétfő

LáBak

Egy ideig elképzelni sem tudtam, ugyan mi történhetne a lábaimmal cukorbetegen. Nem csak azért, mert konkrétan évekig nem tudtam a HbA1c-ről vagy éppen a lábak állapotának jelentőségéről, hanem mert az ember alapvetően nem reagál túl egy bőrkeményedést, vagy egy kevésbé kényelmes cipőt például...
Hogy ez cukorbetegen gond lehet? Igen.
Persze nem a diabétesz első éveiben kell számolni a lábsérülések veszélyeivel. (Kivéve, ha kórházi kezelés után is magasról teszel a vércukrodra... mert akkor igen, sajnos számolhatsz például a zsibbadással vagy a láb elérzéstelenedésével.) De amíg figyelsz magadra, mérsz, számolsz, eljársz kontrollokra, és megpróbálod magadból kihozni a legtöbbet és legjobbat, addig a szövődményeket tekintve nincs mitől félned. Szerintem.

Egy kis okosság:
Az orvosok a diabétesz késői szövődményeit kisér- és nagyér- szövődményekre bontják. A kisér-szövődmények a szemet (retinopátia), a vesét (nefropátia) és az idegrendszert (neuropátia) érinthetik. Ezek a cukorbetegségre kizárólagosan jellemzők, hosszabb betegségtartam után alakulhatnak ki.
A nagyér-szövődmények klinikai megjelenési formái azonosak azzal, amit általános érelmeszesedés esetén lehet megfigyelni. Csak éppen a cukorbetegeknél fiatalabb életkorban is gyakran előfordul. A nagyér-szövődmények érinthetik az alsó végtagi ütőereket, a szív koszorúereit vagy az agyi ereket, alsó végtagi fekélyt, szívizomelhalást (szívizom-infarktust) vagy agyszövet-elhalást (stroke) okozva.
Félelmetes leírni is.

Szóval a lábak...

Olvastam tavaly a HVG oldalán, hogy Magyarországon évente több mint 4000 végtagamputálás történik "diabéteszes láb" miatt. Elképesztő, hiszen nagyon sok esetben elkerülhető lenne ez a drasztikus beavatkozás...

A diabéteszes lábak túlnyomó többsége úgynevezett neuropátiás-fertőzött láb. Az érzéketlen lábon észrevétlenül maradnak a kisebb, amúgy mindennapos sérülések, de a rossz vérellátás következtében nehezen gyógyulnak, végül könnyen elfertőződhetnek, gyulladtak lesznek. Hogy miért? Mert a sérülések gyógyulási hajlama a mi esetünkben elég rossz. A sebek, elhalások gyorsan létrejönnek és fekélyekhez vezetnek, majd a lábujjak, a lábfej és végül akár a teljes végtag amputálását is eredményezhetik.
(Hjaj, na ezekkel a dolgokkal igazán nehéz szembenézni, minden alkalommal kiráz a hideg!)
Tudjuk és tapasztalhatjuk, hogy a magas vércukorszint nem válogat. Az egész szervezetben gyengíti a fehérvérsejtek aktivitását, a szövetek regenerálódását és a fertőzések elleni védekezést, és kedvező közeget biztosít a gombák megtelepedésének. Az erek is mindenhol károsodnak, de a járás olyan nagy terhet ró a lábra, főként a talpra, hogy a legkisebb anatómiai eltérések és lábbetegségek is nagy problémává súlyosbodhatnak.

Hogy mit tehetünk a megelőzésért?
1. Vércukorszint beállítás! (Ez alapvető kell, hogy legyen a lábaktól függetlenül is!)
2. Évente egyszer lábvizsgálat! (Ha eddig nem voltál, akkoris KÉRHETED!!!)
3. Helyes lábhigiénia! (Én rendszeresen használok habkövet, szépen reszelem a lábujj körmöket és soha nem megyek pedikűröshöz!:-D)
4. Megfelelő bőrpuhító krém használata ajánlott!
5. Lábtorna! (Nekem mindig mutatnak a kontrollokon valami lábtorna gyakorlatot, néha megcsinálom esténként, vagy a munkahelyen ülve az íróasztal alatt.)

Mondják azt is, hogy csak puha bőrből készült, kényelmes, szivacsos talpbetéttel ellátott, zárt orrú cipőt, szandált, papucsot szabad vásárolni.......  És hogy egyáltalán ne hordjunk túl merev, kényelmetlen cipőket....... dehát tulajdonképpen minden magassarkú cipő ez utóbbi kategóriába tartozik, amit azért valljuk be, nőként nehéz elkerülni, főleg fiatalon!
Én ilyenkor a Scholl puha talp, lábujj és sarokvédőit használom, aminek segítségével szerintem bárki felveheti néhány órára a kedvenc "sarkait"! Szóval lemondani róluk egyáltalán nem kell... :-)

Ezeket betartva én (eddig még) mindig mosolyogva távoztam az évi kötelező lábvizsgálatokról... Igaz, néha kicsit zsizseg az alsó lábszáram, de ez leginkább a fáradtság miatt van. Nemsokára aktuális a következő kontroll, remélem most is minden rendben lesz.

És remélem Ti is találtatok a sorok között néhány hasznos tippet!:-)

Utóirat:

Fontosnak tartottam, hogy tisztába tegyük a lábápolás alapvető szabályait, úgyhogy szívjuk magunkba a tudást!:-)

üdv,
DiabGirl

2013. július 18., csütörtök

Masszázsra fel!

Tegnap egy szuper masszőrnél jártam, aki úgy kinyomkodta a görcseimet, hogy öröm volt jajgatni! Egy barátnőm ajánlotta ezt a svédmasszázst, mondván, "ha fáj valamid, az kell neked"... és milyen igaza volt.

Az ülőmunka mindenkit csúnyán hozzásegít a hát és nyakfájdalmakhoz... ha kéred, ha nem. És mivel én a napjaim nagy részében ülök, és a monitorommal szemezek, nagyon nagy szükségem volt már a "lazulásra". Ám nagyon nem mindegy, kinek a kezei alá fekszel, ezért érdemes elég időt és energiát szánni a keresgélésre. Én nem így tettem, ezért mondom... 
Például egy olyan kamu szalonban voltam egy héttel ezelőtt, ahonnan inkább kifüstölni kellene a thai-nak eladott néniket, mintsem eladni azt a szolgáltatásnak nevezett sz*rt. Ja, mert imádom az olajos thai masszázst, ezért ragaszkodtam annyira a pihenés eme formájához. De az Aloe Thai Massage szalonnal pórul jártam... elcsábított a SZÉP kártyás fizetési lehetőség és a harmóniát sugalló zöld-barna színek a weboldalon. Fizettem X összeget nekik egy 60 perces masszázsért, és cserébe a (se angolul, se magyarul nem beszélő) nénike csak simogatta kezeivel a végtagjaimat, miközben az orrát fújta, meg vakargatta magát itt-ott.. Nem volt valami pihentető, ott feküdni, és várni, hogy egyszer majdcsak történik valami olyan is, amiért megérte kifizetni azt a sok pénzt. Nos, nem így lett. A zene is hangos volt, sötét is volt... rossz volt.
Normál esetben libabőrben kellett volna ott úsznom, és vizualizálni, ahogyan dalolva ugrálok a puha felhőkön mit sem törődve a világgal! Legalábbis én így ismerem az érzést olajos thai masszázs alatt... ehelyett kijöttem idegbetegen.
Na mindegy, a lényeg, hogy oda ne menjen senki!

Viszont azért magától a masszázstól ne menjen el a kedved (legyen az svéd vagy thai)! Csak találj valakit, akihez szívesen visszajársz, és ahol tényleg szolgáltatást adnak a pénzedért!
Több okból is.

Fotó ITT.
Például, tudtad, hogy a masszázs javítja a bőr állapotát és az izomműködést (kötőszövetek rugalmassága is jobb), serkenti a vérkeringést (ez javítja a sejtek inzulinfelvételét), fájdalomcsökkentő hatású és sokkal jobban is alszol tőle?
Tulajdonképpen gyógyír a test és egyben a lélek számára... szabaddá teszi a légzést, oldja a feszültségeket, nyugtatja az idegeket, hozzásegít, hogy elengedjük magunkat és megszabaduljunk az belső terhektől. (A relaxációnak egyébként is nagy jelentősége van a diabétesz kezelésében, hiszen a fizikai és lelki feszültségek egyaránt megnehezíthetik a dolgunkat.)
Ráadásul nagyon jó érzés amikor a masszírozás során a test átmelegszik, és könnyeddé válik.  Én is tapasztaltam ezeket a jótékony hatásokat, már amikor nem kóklerek, hanem elhivatott, igazi masszőrök vettek kezelésbe...
Próbáltam már mindenféle fajtát belőle, talpmasszázst, aromaterápiás masszázst, hátmasszázst, cellulitmasszázst.. stb. És szerintem nincs olyan, amit ne lenne érdemes legalább egyszer kipróbálni az életben! :-)

Cukorbetegként egyébként nagyjából mindenhol felteszem ugyanazokat a kérdéseimet (kivéve a korábban említett néma nénit, aki vakaródzott a munka helyett), mint például: Milyen hatással van ez a vércukorra? Okozhat- e hirtelen vércukor emelkedést vagy csökkenést? Van-e ellenjavallat? Kell-e előtte enni-inni, vagy épp tilos? Cellulit masszázsnál jelezzem-e, ha épp 2 perce szúrtam tűt a lábamba... meg ilyesmik.

 A következőket tudtam meg:

--- ellenjavallt: lázas, fertőző betegeknél és bőrbetegség, súlyos bőrsérülések esetén, legyengült, leromlott egészségi állapotú betegnél, akut gyulladásoknál, friss traumatikus sérüléseknél /műtétek /, rosszindulatú daganatnál, alkoholos, drogos állapotban, trombózis esetén. Tilos továbbá epilepsziával, csontbetegséggel, visszérproblémával, magas vérnyomással masszíroztatni... Plusz nem ajánlott a menstruáció első két napján sem erőltetni a dolgot...
--- cukorbetegen: nem szabad igénybevenni a masszázst, ha már van valamilyen előrehaladott szövődmény (pl. lábsérülés, vesegondok..)

DE! Kifejezetten ajánlott a vércukorszint egyensúlyban tartásához, hiszen a masszázs során:

- beindul a vérkeringés, és egyfajta izommunka is, ami szénhidrátot éget (!), így okozhat átmeneti, hirtelen vércukorszint csökkenést, de emelkedést semmiképpen; érdemes ezért nem inzulinadás és aktív sportolás után menni, hanem jóval utána vagy még előtte;
- talpmasszázs alatt olyan reflex pontokat nyomkod meg a szakember, melyekkel stimulálni lehet a szerveink működését (így a hasnyálmirigyét is, de erről következő körben írok még);
- és a cellulitmasszázs is egy olyan segítség nekünk, melyet bevethetünk a lassú anyagcsere vagy a szúrás helyén keletkező kötőszöveti gócok ellen, hiszen vérbőséget okoznak. Nekem legalábbis bevált eddig ennek minden formája (az is ha otthon tekergettem magamra a folpackot:-DD) Ám ne közvetlenül a friss szúrás helyére kenegesd a fahéjas meg paprikás krémet, mert kicsípi a húsod!

Nagyjából ennyi.
Szóval, masszázsra fel Pajtások! :-)

Utóirat:

Egyébként 10, 7-el indultam át a szalonba tegnap, és mivel hallottam már, hogy hatással lehet a vércukorra az erős svéd masszázs, és féltem a hipótól, megettem útközben egy Update-s virslis izét (14 g CH).  A kezelés felénél csekkoltam a helyzetet, és 9,0 volt az eredmény, onnan meg csak lefelé ment később, de nem hipóztam.
Szerintem nagyjából úgy kell kezelni, mint ha egy lazább edzésre készülnél...

Na rövidesen jövök a talpmasszázs-témával is. ;-)


Üdv,
DiabGirl

2013. július 3., szerda

FogSág

Nem a legjobb program fogorvoshoz menni, tudom.
Gyerekkoromban gyakran jártam anyával a dokihoz, amíg ki nem nőttek a szép csontfogaim. Emlékszem, legtöbbször biciklivel indultunk át a szomszéd faluba, és nem egyszer fordultam vissza sírva, mondván, hogy én ugyan nem megyek önként a fogorvosi rendelőbe.:-D
Vicces, de talán érthető is. Mégis ki szeret oda járni??
Ráadásul találkoztam már egy-két kíméletlen, idióta fogorvossal, így szerintem sokáig jogosan paráztam tőlük...

... hogy egy extrém, máig meghatározó példát mondjak:
Egy évvel azután, hogy diabéteszes lettem, dokihoz siettem egy rendelőbe, mert nagyon fájt a fogam. Kiderült, hogy az egyik fogam nyomja a másikat ezért ki kellett húzni az egyiket. A művelet olyannyira jól sikerült, hogy még aznap éjjel a kórházban kötöttem ki, mert sajna az orvos olyan erővel rántotta ki a fogam a helyéről, hogy az arccsontom megrepedt és levegő került az arcbőröm alá........... izgalmas, nem? :-) Persze most nevetek, de akkor egyáltalán nem volt vicces. Antibiotikum, sebészet... minden volt. Azóta is bizalmatlan vagyok a fogorvosokkal.
Azért ma már sokkal jobb a helyzet, főleg mióta cukorbeteg vagyok.

Tudom és elfogadom, hogy a fogaim állapota is egy olyan egészségügyi terület, amire fokozottabban kell figyelnem (ahogy a lábaimra és a szemeimre is), ezért évente rendszeresen járok kontrollvizsgálatokra és megcsináltatok minden szükséges kezelést, amit az orvosok (a KÖRÜLTEKINTŐEN KIVÁLASZTOTT ORVOSOK) ajánlanak.
Az ok igen egyszerű:
A mi esetünkben a különböző fogágybetegségek kialakulásának kockázata például kétszer-háromszor nagyobb, mint nem cukorbeteg embertársainké. 
S bár a diabétesz önmagában nem okozója ezeknek a fogágybetegségeknek, de a már kialakult gyulladást súlyosbíthatja, főleg, ha nem megfelelő a vércukorszint. Az ártalmas baktériumok a szájból kiindulva a véráram segítségével bejárják az egész szervezetet. A fokozódó gyulladás csökkentheti az inzulinérzékenységet, így jóval nehezebben kontrollálható a vércukorszint. (Tapasztalhatjuk egy sima torokgyuszinál is...) És sajnos ez fordítva is így működik. A kialakult fogbetegségek megnehezíthetik a cukorbetegség kezelését is, így ahhoz hogy elkerülhető legyen ez az ördögi kör, elengedhetetlenül szükséges a megelőzés és az odafigyelés.
Mindannyiunk számára fontos a megfelelő szájápolás, ám cukorbetegen extrán oda kell figyelni a higiéniára. A mi szervezetünk sokkal hevesebben reagál a fertőzésekre, és ennek hatására a szájban lévő szövetek és a fogak körüli védelem gyorsabban roncsolódik.Ránk különösen érvényes az örök szabály, miszerint a fogmosás esetében nem a mennyiség, hanem a minőség számít! Nagyon fontos a fogselyem használata is, főleg lefekvés előtt, mert segítségével eltávolíthatók a fogak közé betelepedett baktériumok. Én ugyan nem gyakran használom, de egyébként ajánlatos valamilyen antibakteriális öblögető is, amely segít a fertőzések elkerülésében.
Aztán, ha mégis fogorvosi ellátásra lenne szükség, itt van két jótanács:
1,  Szinte minden fórumon azt olvastam, hogy, ha teheted, a délelőtti órákra kérj időpontot, hiszen a vércukorszint reggeli után a legstabilabb! Ezt írják, de szerintem (mint minden más) ez is a személyes tapasztalatok függvénye.
Nekem nagy félelmem, hogy épp akkor zuhan le a vércukrom, amikor a számban matatnak... tudod, fúrás, zsibbadt száj, vér, satöbbi és akkor kapj be néhány szőlőcukrot........ Igaz, még nem volt benne részem, szerencsére, de a gondolattól is kiráz a hideg! Szóval mindig ügyelek arra, hogy ne inzulinadás után üljek a székbe, és mindig tudjam, hogy állok vércukorügyileg!
2,  Fontos tudni, hogy a fogorvosok sem műtenek és kaszabolnak, ha rossz a HbA1c-d (már, ha nem vészhelyzetről van szó). Úgy tudom, 7% feletti értéknél, ha a betegnek szájprobléma miatt műtétre van szüksége, akkor a fogorvos addig várólistára teszi a cukorbeteget, amíg nem javulnak a vércukor értékei. Ennek az az oka, hogy a rossz vércukorszint miatt a sebek sokkal lassabban gyógyulnak, könnyebben fertőződnek és emiatt komoly szövődmények alakulhatnak ki.

A szájüreg állapota befolyásolja az egész szervezetet, ezért nagyon fontos a szájhigiénia!!!

Hidd el, megéri felügyelni a fogaid állapotát, hiszen akkor nem csak hogy fájdalommentessé válnak a kontrollok, de egy szimpla konzultáció kevesebb pénzbe is kerül, mint mondjuk 2-3 gyökérkezelés...

Utóirat:

Én épp tegnap voltam fogászati kontrollon, röntgent is csináltak. A helyzet viszonylag jó, a fogkő az egyetlen folyton visszatérő probléma.
DiabGirl